Letetted a befejezett könyved, nem tudsz már mit olvasni. Töpregsz. Ismerős érzések, főleg a viszgaidőszak kellős közepén szokott rámtörni, mikor már nem tudok mit csinálni és már a szobámat is háromszor kitakarítottam.
Vagy teljesen más élethelyzetben is előfordulhat ez a 'nemtudommitcsináljak'-érzés, és akkor kell valami, ami kizökkent a mókuskerékből.
Ilyenkor szoktam olyan könyvet, cikket vagy bármit olvasni, ami inspirál.
Elsőként egy nagy sikernek és ismertségnek örvendő könyvet mutatnék be: ez nem más mint az Ízek, imák szerelmek Elizabeth Gilbert önéletrajzi regénye. Először még gimisként hallottam a könyről és a filmről, de akkor nem igazán érdekelt az ilyesmi. Sokadik romantikus reégenyíek egyike amit felkaptak - gontoltam. Na eeezt tökéletesen megcáfoltam pár éve. Másodjára tavaly került a kezembe a könyv, a maga fizikai valóságában. Impulzusvásárlás során meg is vettem. Utolsó egyetemi félévem során sokszor voltam kiégve, untam már a napokig tartó tanulás-maratonokat és úgy döntöttem hogy tartok egy kis szünetet és elolvasom a könyvet. Jó döntés volt. Valóban azt adta amit elvártam tőle. Megerősített abban, hogy merjek dönteni és merjek lépni is (ez a későbbiekben volt egy meghatározó jellemző az életemben). Sikerült továbblendülnöm az egész 'semmisemjó' mizérián, és mertem változtatni. 
A második könyv is még a romantikus vonalat képviseli: Elizabeth Bard Ebéd Párizsban című kötete. Először csak anyukám olvasta, aztán felkerült a polcra. Már nem is tudom az okát, hogy milyen okból vettem le, csak arra emlékszem hogy egy vizsganap utáni délután kiolvastam. Maga a történet egyszerű, tipikus romantikus lektűrnek mondható. Amiben viaszont számomra akkor és ott kellett az az előbb említett egyszerűségéből adódott. Megtanította, hogy az életet nem kell túlbonyolítani, éljük azt a maga minimalizmusában.
A harmadik könyv amit mára hoztam az egy angol szakács életrajzi írása: Keith Floyd - A serpenyőn túl. Floyd a nyolcvanas évektől kezdődően volt sikeres szakács először Angliában, Franciaországban majd Európában. Híres volt az étel- és a borszeretetéről, specialitásai közé tartozott a francia konyha inspirálta egyszerűbb ételek. Memoárjában leírja a teljes életútját annak kisebb-nagyobb zökkenőivel, mellékvágányival, hedonista életszemléletével. Kérdezhetik mi volt az, ami megfogott, hogy elolvassam a könyvet? A hedonista, 'egyszer úgyis minden sikerül ha teszünk érte'-életérzés.Olvasva a könyvet, Floyd egyetlen és kizárólagos kikapcsolódását a főzésben lelte. Ebben igaza is volt, hiszen bármilyen rossz lehet az életünk, ha főzünk mindig egy kicsit jobbnak fogjuk látni.
Mára ezta három könyvet hoztam Nektek, de még sok van a könyvespolcaimon, ami bemutatásra érdemes.
Szerettel,Emese
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.